A magyar vörös szőnyeg nem ugyanolyan, mint a francia.
Kiemelt fontosságú a gazdasági kapcsolatok erősítése Magyarország és Kína számára is – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki kereskedelmi együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Vu Csianggal, a Shandong Dhiao International Investment Limited Company képviselőjével. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás a magyar gazdaság versenyképessége számára folyamatos és dinamikus ösztönzést fog nyújtani.
Kína vezet az Egyesült Államok előtt a mesterséges intelligencia (MI) kutatási területeinek több mint felében a Georgetown Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központjának (CSET) új kutatása szerint. Az elmúlt öt évben világszerte több mint kétszeresére nőtt a mesterséges intelligenciáról szóló publikációk száma. Az adatok azt mutatják, hogy a kínai intézmények a legjobbak közé tartoznak a MI-kutatások számát és a sokat idézett cikkek mennyiségét tekintve.
Magyarország nem táncol úgy, ahogy Brüsszel fütyül. Nem, úgy valóban nem. Csak úgy, ahogy a Kínai Kommunista Párt fütyül.
A kínai elnök magyarországi látogatása nem az első, de kétségkívül az egyik legerőteljesebb visszaigazolása a magyar konnektivitási elképzeléseknek.
Európán túlmutató hatása lehet a szoros szövetségnek.
Nehezen viselik Budapest és Peking szoros szövetségét, amely most szintet léphet.
De azt azért elismerik, hogy európai összehasonlításban jól élnek.
Ma Magyarország fontos kereskedelmi partnerünk, a kelet-közép-európai régióban a kínai befektetések első számú célországa. A két ország közötti együttműködés gyümölcsöző, életerőtől duzzadó.
A világ súlypontja folyamatosan megy kelet felé. Ez van, nem lehet ezzel mit kezdeni.
A kínai elnök mostani látogatása okán érdemes áttekinteni röviden, hogy Magyarország számára mi a tétje e kapcsolatrendszer alakulásának.
Egy külföldi NGO-ban folytatja a pályafutását a baloldali politikus.
Hat ország kapott kivételes engedményt a világ egyik vezető hatalmától.
A heves esőzések nem kímélték az infrastruktúrát sem.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.