Lélegzetvisszafojtva figyeljük a háborút Izraelben, de van egy másik áldozat is

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek, szerdán újabb bizonyíték került nyilvánosságra, amely megerősíti: Izrael totális ostromra készül Gázában, ahol már a telekommunikációs vonalakat is támadja, hogy megnehezítse a Hamász harcosainak dolgát. Sajtóhírek szerint a légicsapások után hamarosan megindulhat a szárazföldi offenzíva is. Erről itt olvashat bővebben, az izraeli háború fejleményeit pedig folyamatosan frissülő hírfolyamunkban, ide kattintva követheti.

Ukrajnáról megfeledkezett a világ?

A hazai és nemzetközi sajtó, valamint a világ vezető politikusainak figyelme október 7-e óta tehát érthető okból Izraelre irányul, a nyilvánosság pedig lélegzetvisszafojtva figyeli: mi lesz a szinte azonnal háborúként deklarált konfliktus kimenetele, amely Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint túlmutat a klasszikus terrortámadásokon. (A szakértővel készült beszélgetést a Mandiner Stratéga című adásában itt nézheti vissza – a szerk.)

Az izraeli háború jelentőségére ugyanis több elemző/szakértő is rámutatott. Lánczi Tamás például elmondta: fájni fog az ukránoknak, ha az izraeli háború eszkalálódik, ugyanis az ukránok számára ez az egyik legrosszabb forgatókönyv. A politológussal készült beszélgetésünket itt nézheti vissza.

De olyan is volt, aki az izraeli háború hatását még súlyosabbnak ítélte meg Ukrajna számára.

– húzta alá például Deák Dániel politikai elemző, aki szerint „a már így is széteső nyugati »egységfront« most csökkenő médiafigyelemmel is társul”. „Jól látszott már az elmúlt hetekben is a nyugati világ elfordulása: a lengyelek összevesztek az ukránokkal, Amerikában blokkolták a támogatások kifizetését, de ma például a román parlamentben sem szólalhat fel Zelenszkij, mert tartottak a rendzavarástól. Az izraeli események pedig most áthelyezik a fókuszt máshova, ami még kevesebb támogatást eredményezhet Ukrajna számára” – fejtette ki. Erről itt olvashat bővebben.

Ukrajna vélhetően kapni fog, Izrael viszont már kapott is szuperfegyvereket

Az elemzők felvetését ráadásul az izraeli háború kirobbanását követő további események is megerősíteni látszanak. Hiszen például

Nem beszélve arról, hogy nemrég még az Ukrajnának eddig átadott fegyverek kapcsán is vizsgálat indult az országgal szemben.

Ráadásul az ukrán háború háttérbe szorulását erősíti látszólag a The Times egyik napokban megjelent cikke is, amelyben Edward Lucas külpolitikai elemző már azt is kimondta:

Egy megkeseredett, megosztott, lepusztult ország pedig aligha kerül be gyorsan az EU-ba – tette hozzá a külpolitikai elemző, ami szerinte még nagyobb kiábrándultságot eredményez majd az ukránok körében. Erről itt írtunk bővebben.

Mi lesz Ukrajnával az izraeli háború árnyékában?

Ukrajna helyzetét Robert Clark biztonságpolitikai szakértő a The Telegraphban már 2023. júliusában úgy értékelte, hogy

És bár szerinte az ukrán hadsereg a kapacitásait maximálisan kihasználva jól teljesít, „a baj az, hogy egy dolog nincs az ukránok oldalán: az idő”.

A 2023-as év ősze pedig (legalábbis cikkünnk írásáig) gyanúsan a brit szakértőt igazolja. Hiszen ha a nemzetközi közösség türelmetlenségéhez hozzávesszük az Izraeli háborút, a késve, vagy éppen lassan érkező fegyverszállítmányokat, az EU-s pénzcsapok kiapadását, a közelgő amerikai elnökválasztást és általánosságban a tél közelségét, könnyen belátható: Ukrajna talán minden eddiginél nehezebb helyzetbe kerülhet a következő hónapokban.

Kérdés, hogy mekkora segítségre számíthat még a magát erősen túlvállalt, kimerült és vélhetően kiábrándult Nyugattól, ahogyan az is: mihez kezd Ukrajna abban az esetben, ha hazánk 1956-os helyzetében találja magát és magára marad a megszálló orosz haderővel szemben, mert annak figyelmét – ahogy '56-ban Szuez, mist ismét – a közel-keleti front vonja magára. Úgyhogy valószínűleg Kijevben most szorítanak csak igazán a gyors izraeli győzelemért.

Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

***