Kitört a nagy tech háború a Facebook és Ausztrália között

2021. február 18. 19:08

Szép új világ Ausztráliában: a helyi kormány törvényileg kényszerítené a Facebookot a felületén megjelent hírek után a fizetésre, mire Zuckerbergék nemes egyszerűséggel letiltották a hírek facebookos megosztását Ausztráliában – erre pedig az ausztrál kormány kezdte verni az asztalt.

2021. február 18. 19:08
null
Maráczi Tamás

A Facebook eddigi legkeményebb korlátozó intézkedését hozta meg szerdán: hogy meddig ment el, sokakat megdöbbentett. A cég képviselője a múlt hónapban az ausztrál szenátus előtti meghallgatáson belengette ezt a fenyegetést, szerdán azonban már eldöntött tényként jelentették be, hogy

a Facebook felületén ausztrál személyek és médiacégek nem tudnak mostantól híreket megosztani és látni.

A döntés természetesen fájdalmasan érinti a médiaportálokat, lapkiadókat, hiszen a közösségi oldalon történő megosztások jelentősen növelték az oldalukon landoló klikkszámokat, az olvasottságot, és ezzel reklámbevételeiket is.

Az ausztrál törvényjavaslat a Google-t is célkeresztbe veszi, de a Facebook közleményében felhívja a figyelmet a különbségre: míg a Google keresőfelületén a hírek algoritmikusan vannak bekötve, addig az ő felületükön a médiavállalatok helyezik el tartalmaikat profitnövelési céllal. A Facebook becslése szerint tavaly ötmilliárd ingyenes ausztrál hírtartalom került publikálásra a felületükön, ez összesen 407 millió ausztrál dolláros bevételt hozott a lapkiadóknak, eközben a Facebook bevétele ugyanezen forgalomból minimális, a hírek megosztásai az összforgalmuk 4 százalékát teszik ki.

A Facebook figyelmeztet

A Facebook indoklása szerint az ausztrál kormány nem érti a viszonyrendszert a közösségi médium és a lapok között:

szerintük a tervezett ausztrál szabályozás nem reflektál a platform és kiadók közötti valós kapcsolatra,

egyoldalúan a közösségi médiát hozza pénzügyileg hátrányos helyzetbe azzal, hogy fizetési kötelezettséget állapít meg számukra a felületükön hozott hírek után az adott híreket előállító médiaszolgáltatók felé. A cég nehezményezi, hogy három évnyi egyeztetés után az ausztrál kormány képtelen volt megérteni a szektor speciális viszonyát a médiaszférával.

Campbell Brown, a Facebook alelnöke blogbejegyzésében arról ír, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a cég nem lopja a híreket, hanem azokat a szerzők, a médiacégek helyezik el önkéntes alapon a felületükön,

éppen a saját eléréseik megsokszorozása érdekében.

A Facebook saját hitvallása szerint azért engedi a hírtartalmak terjesztését saját felületén, mert a tájékozódáshoz való jog alapvető demokratikus jog, a világ legforgalmasabb globális kapcsolódási felületén ezen jog korlátozását ártalmasnak vélik.

Hogy Ausztrália esetében mégis ezzel élnek, azt átmenetileg és figyelmeztető céllal teszik

– írja a cég.

A Facebook ikonikus emblémája a cég székházánál a kaliforniai Menlo Parkban

A médiacégek igénye

A vitát kiváltó törvényjavaslat első változata tavaly nyáron került az ausztrál parlament elé, a szabályozás tiszta helyzetet akart teremteni a hírszolgáltatók és a közösségi médiás platformok között – a jogalkotók a médiacégek követelését megalapozottnak látták: híreiket ezek a felületek ingyen használják saját forgalmuk és ezzel bevételeik növelésére.

A tervezet mögötti fő lobbierő a neves médiaguru, Rupert Murdoch News Corp nevű vállalata volt, amely ausztrál, brit és amerikai sajtótermékek tulajdonosa. A cégnek a hét elején sikerült tető alá hoznia az alkut a Google-lel, amely korábban szintén hasonló akcióval fenyegetőzött, mint a Facebook. A deal alapján

a Google három éven keresztül mintegy egymilliárd dolláros összeget fizet ki

licenszdíjként a hírek engedélyezett felhasználásáért a tulajdonos médiacégek számára.

A médiacégek azért is érezték felemásnak az eddigi jogi helyzetet, mert például a Facebook esetében nekik fizetniük kellett az ott elhelyezett hirdetéseikért vagy a média számára létrehozott Facebook News szolgáltatásban elhelyezett tartalmaik után – míg az általuk előállított hírek Facebook-felhasználásából keletkezett látogatottsági előnyökhöz a tech cég ingyen jutott hozzá.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök egy januári sajtótájékoztatón Canberrában

Ausztrália kiakadt

A Facebook „hírtelenedése” kisebb sokkot okozott Ausztráliában: szinte minden szektor, a tűzoltóságtól az oktatási intézményeken keresztül a kórházakig jelezte, hogy kulcsfontosságú információkhoz nem jutnak hozzá a platform ezen szolgáltatásának kikapcsolásával. A járványveszély kellős közepén a közösségi médiás szolgáltató döntését sokan felelőtlennek tartják.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a helyzetből gyorsan levonta a fő politikai tanulságot – egyébként éppen a Facebook-oldalára tette ki a nyilvánosság számára: a Facebook döntése élesen mutatja, hogy

a nagy tech cégek nagyobbnak érzik magukat a választott kormányoknál,

befolyásuk miatt pedig úgy tesznek, mintha a törvények fölött állnának.

Az ausztrál kormány különösen nehezményezi, hogy a Facebook döntéséről nem tájékoztatta előre a hatóságokat, így azok nem tudtak felkészülni a váratlan helyzetre; de azt is felróják, hogy a tech vállalat válaszlépése indokolatlanul kemény volt, hiszen a törvényjavaslat alapján a szabályozásról hivatalos kormányzati döntés még nem született.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet ausztráliai igazgatója

veszélyes jelenségnek tartja, hogy a Facebook elkezdte „cenzúrázni” a platformján megjelenő tartalmakat;

médiaszakértők pedig attól tartanak, hogy a valódi hírek eltűnésével az „információs vákuumot” álhírek, összeesküvés-elméletek tölthetik ki. Megjelentek emellett olyan ausztrál vélemények is, amelyek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a Facebook mégiscsak egy magánvállalat, amelynek jogában áll saját érdekei alapján üzleti döntéseket hozni.

A Facebook székháza Menlo Parkban

 

Várható következmények

Az új valóság várhatóan nem okoz azonnal nagy veszteséget a nagy médiaszolgáltatóknak, ugyanakkor a kisebb ausztrál sajtóorgánumok jelezték: hirdetési, megjelenési lehetőségeik a Facebook „elsötétedésével” drasztikusan lecsökkennek, ez pedig sok céget egzisztenciálisan is veszélybe sodorhat.

Statisztikák szerint az elmúlt években a hírfogyasztás és a hírekkel való találkozás elsődleges platformja a Facebook lett – praktikus okokból sokan a közösségi média felületén, és nem az adott médiatermékek saját honlapjain keresik a tartalmakat. A Reuters felmérése szerint

az ausztrál felhasználók 37 százaléka különböző közösségi médiumokon keresztül jut el a hírekig,

míg a megkérdezettek csupán 31 százaléka válaszolta azt, hogy a hagyományos úton, a hírportálok saját honlapjain böngészi a híreket.

Maga a közéleti és egyéb viták, párbeszédek helyszíne is az FB lett, a hírek eltűnésével az ausztrál nyilvánosság alapvető fórumától esett el, aminek jelenleg még nem belátható következményei lehetnek. Helyi újságíró szervezetek felvetették, hogy a Facebook döntése alapjogi kérdéseket is érinthet: azzal, hogy egyik napról a másikra megszűnt a híráram, milliók alapvető jogai sérültek: nem tudnak teljesen élni a tájékozódáshoz, az információkhoz való jutáshoz fűződő jogaikkal, valamint kérdéses, hogy a híreknek a közösségi médiából való kirekesztése mennyiben szűkíti az ausztrál nyilvánosságot, az elvárt médiasokszínűséget.

Az ügynek súlyos következményei lehetnek globálisan is, nem véletlen a kiemelt nemzetközi figyelem:

a készülő amerikai és európai szabályozás számára precedens értékkel bír,

ha az ausztrál parlament jóváhagyja a nagy tech cégek és a médiaszolgáltatók viszonyát szabályozó törvényt; de ugyanúgy precedensértékű az is, ahogy a Facebook reagált a tervre, és amilyen gyakorlati következményei lesznek a hírkorlátozásnak.

Cikkfotók: MTI

Összesen 50 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
djcs
2021. február 19. 06:52
Egyébként nem értem mi a gond. Bár soha nem voltam a faszbukon, és nem is leszek, de ha jól értettem az eddigi folyamatokat, akkor ezek a liberofasiszta tetvek csak a nekik tetsző híreket, véleményeket engedték megjelenni. Vagyis aki nem libernyák, aki szeret több forrásból információkhoz jutni, aki nem birka, nem lusta, aki nem akarja, hogy egy tetű zsidó etesse az általa összeállított "takarmánnyal", az nem a faszbukról tájékozódott. Tehát kivel baszik ki ez a genetikai hulladék? A saját libernyák fajtájával.
djcs
2021. február 19. 06:34
Amikor Trumpot letiltották, az volt az indok, hogy ezek a patkányok, mint a faszbuk, meg a twitter, magáncég, azt csinálnak, amit akarnak. Rendben. Akkor én meg nem engedek be a kocsmámba cigányt, meg zsidót. Mert én is maszek vagyok.
Rocktoberi
2021. február 19. 06:06
Campbell Brown, a Facebook alelnöke blogbejegyzésében arról ír, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a cég nem lopja a híreket, hanem azokat a szerzők, a médiacégek helyezik el önkéntes alapon a felületükön, éppen a saját eléréseik megsokszorozása érdekében. Hazudik. Bárki meg tudja osztani vagy bemásolni a híreket a facebook felületére.
Armageddon
2021. február 19. 05:37
Aussi belügy, lesz@rjuk!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!